Rehabilitációs ellátás

A rehabilitációs ellátás, mint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak egyik típusa (a másik a rokkantsági ellátás), a társadalombiztosítás rendszerében nyújtott egészségbiztosítási ellátás keretében vehető igénybe.

Megváltozott munkaképességű személynek minősül az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 %-os vagy kisebb mértékű.

A rehabilitációs ellátást a kormányhivatal komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően állapítja meg.

Rehabilitációs hatóságként első fokon – a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el.

Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.

Másodfokon, vagyis a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt lett kijelölve.

I./ Rehabilitációs ellátásban részesül az, aki:

1./ megváltozott munkaképességű személy,

2./ kérelem benyújtásakor a 15. életévet betöltötte,

2./ a kérelem benyújtását megelőző

1. 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt,
2. 10 éven belül legalább 2555 napon át biztosított volt,
3. 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, és

3./ keresőtevékenységet nem végez és

4./ rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

1. aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
2. aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

Biztosítottnak minősül:

1. a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
2. a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
3. a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
4. az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
5. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
6. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
7. a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott⁷⁹közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
8. az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
9. a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
   1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
   2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
   3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

Szünetel a biztosítás:

1. a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
   1. a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
   2. a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
   3. azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,
2. az igazolatlan távollét időtartama alatt,
3. a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
4. az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,
5. az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
6. az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
7. az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
8. a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
9. az a)-h) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

 Rendszeres pénzellátások: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.

II./ Jogosult a rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy

1. a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra (a továbbiakban: rehabilitációs szolgáltatás)
2. pénzbeli ellátásra (a továbbiakban: rehabilitációs pénzbeli ellátás).

1./ A rehabilitációs szolgáltatások keretében biztosítani kell a megváltozott munkaképességű személy

1. megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítéséhez szükséges szolgáltatásokat és
2. megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése érdekében a rehabilitációs célú munkaközvetítést.

2./ A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

1. akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 %, de min. 28.350,- Ft és max. 37.800,- Ft,
2. aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 %, de min. 37.800,- Ft és max. 250,- Ft

Az ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

A fenti minimum és maximum összegeket a jogalkotó a jogszabályban meghatározott alapösszeg (94.500,- Ft) meghatározott százalékában állapította meg.

3./  Rehabilitációs kártyára jogosult az, akinek a komplex minősítés alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.

III./ Köteles a megváltozott munkaképességű személy a rehabilitációs hatósággal együttműködni, melynek keretében:

1. a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket teljesíteni,
2. a rehabilitációs hatóságnál a rehabilitációs tervben meghatározott időpontban megjelenni,
3. értesítési kötelezettségét teljesíteni,
4. aktívan munkahelyet keresni,
5. a felajánlott rehabilitációs szolgáltatást, valamint a támogatott képzési lehetőséget elfogadni,
6. a felajánlott megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban részt venni, és
7. a felajánlott megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadni, ide értve a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatást is.

 IV./ A rehabilitációs ellátás ideje

1./ Az ellátást megállítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól állapítható meg.

2./ Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.

3./ Amennyiben rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban állapítható meg.

A rehabilitációs ellátás időtartamát meghosszabbítani nem lehet, azonban ellátás a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható.

V./ Szünetel az ellátás

Fel kell függeszteni a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását, ha rehabilitációs ellátásban részesülő az együttműködési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti. A folyósítást a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra – de legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra – kell felfüggeszteni.

A folyósítás felfüggesztés lejártát követően a folyósító szerv hivatalból intézkedik a rehabilitációs pénzbeli ellátás ismételt folyósításáról.

A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamába beleszámít.

VI./ Megszűnés

1./ Megszűnik a rehabilitációs ellátás

1. az ellátás időtartamának leteltével, valamint
2. az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától.

2./ Meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő

1. kérte (kérelemben megjelölt időponttól, vagy a kérelem benyújtását követő hónap első napjával)
2. keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával)
3. más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint gyermekgondozási díjat, (a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal)
4. egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, (megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával)
5. egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, (megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával)
6. az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, (megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával)
7. a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, (megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával)
8. foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. (megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával)

VII./ Eljárás

A kérelmet a kormányhivatalnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet benyújtani, mely a kormányhivatal honlapján elérhető.

A kérelemhez csatolni kell

1. a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
2. a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot,
3. a kérelmező jövedelméről szóló igazolást,
4. a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az Mmtv. szerinti rendszeres pénzellátásban (a továbbiakban: rendszeres pénzellátás) nem részesül,
5. a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a Rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e és
6. a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló kormányrendelet szerinti dokumentumokat,
7. a közlekedőképesség vizsgálatára vonatkozó kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.

Az eljárás költség- és illetékmentes.

Az eljárásban a NAV a kormányhivatal megkeresésére közli a biztosításban töltött napok számát, illetve a havi jövedelmi adatokat.

A kormányhivatal a komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít, melyben meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot.

Az ügyintézési határidő 50 nap.

Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.

Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni.

VIII./ Változás bejelentés

A rehabilitációs ellátásban részesülő 10 napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

1. az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
2. keresőtevékenységet folytat, vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy
3. keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (értesítéssel egyidejűleg igazolni jövedelem összegét is).

IX./ Felülvizsgálat

A kormányhivatal a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez

1. az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
2. az ellátott kérelmére,
3. olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn (rendkívüli felülvizsgálat), vagy
4. célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

Az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban meghatározott felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha

1. a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy
2. a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában

az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás (minősítési kategóriaváltozás) következett be, akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását és annak összegét az új minősítési kategória figyelembevételével, az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg.

A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.

Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.

Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.

Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell továbbfolyósítani.

forrás: http://www.meosz.hu/mozgaskorlatozott-vagyok/rehabilitacios-ellatas/