Rokkantsági ellátás

A rokkantsági ellátás, mint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak egyik típusa (a másik a rehabilitációs ellátás), a társadalombiztosítás rendszerében nyújtott egészségbiztosítási ellátás keretében vehető igénybe.

Megváltozott munkaképességű személynek minősül az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 %-os vagy kisebb mértékű.

A rokkantsági ellátást a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően állapítja meg.

Rehabilitációs hatóságként első fokon – a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével – a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el.

Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki.

Másodfokon, vagyis a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt lett kijelölve.

I./ Rokkant ellátásban részesül az, aki:

1. megváltozott munkaképességű személy,
2. kérelem benyújtásakor a 15. életévet betöltötte,
3. a kérelem benyújtását megelőző
   1. 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt,
   2. 10 éven belül legalább 2555 napon át biztosított volt,
   3. 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt, és
4. keresőtevékenységet nem végez és
5. rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,

1. aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
2. aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

Biztosítottnak minősül:

1. a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
2. a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
3. a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
4. az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
5. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
6. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
7. a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott⁷⁹közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
8. az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
9. a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
   1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
   2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
   3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

Szünetel a biztosítás:

1. a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
   1. a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy
   2. a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
   3. azt önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe,
2. az igazolatlan távollét időtartama alatt,
3. a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt,
4. az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette,
5. az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt,
6. az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt,
7. az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt,
8. a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt,
9. az a)-h) pontban nem említett olyan esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

Rendszeres pénzellátások: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.

II./ A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző 6. hónap első napjától állapítható meg.

Amennyiben a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

A rokkantsági ellátás az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától megszűnik.

A rokkant ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő

1. kérte, (kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával)
2. más rendszeres pénzellátásban részesül (megállapítását megelőző nappal), ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint gyermekgondozási díjat,
3. egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn (ok megállapítását követő hónap első napjával),
4. keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (ok bekövetkezését követő hónap első napjával),
5. foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor(ok megállapítását követő hónap első napjával),
6. az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti (ok megállapítását követő hónap első napjával), vagy
7. a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt (ok megállapítását követő hónap első napjával).

 III./ A rokkantsági ellátás összege

1./ B2 kategória esetében: a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de min. 28.350,- Ft és max.  42.525,- Ft,

2./ C2 kategória esetében: ahavi átlagjövedelem 60 százaléka, de min. 42.525,- Ft és max. 141.750,- Ft,

3./ D kategória esetében: a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de min. 61.425,- Ft és max. 141.750,- Ft,

4./ E kategória esetében: ahavi átlagjövedelem 70 százaléka, de min. 66.150,- Ft és max. 141.750,- Ft,

Az ellátás összegét a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.

A fenti minimum és maximum összegeket a jogalkotó a jogszabályban meghatározott alapösszeg (94.500,- Ft) meghatározott százalékában állapította meg.

IV./ Eljárás

A kérelmet a kormányhivatalnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet benyújtani, mely a kormányhivatal honlapján elérhető.

A kérelemhez csatolni kell

1. a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát,
2. a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot,
3. a kérelmező jövedelméről szóló igazolást,
4. a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az Mmtv. szerinti rendszeres pénzellátásban (a továbbiakban: rendszeres pénzellátás) nem részesül,
5. a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a Rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e és
6. a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló kormányrendelet szerinti dokumentumokat,
7. a közlekedőképesség vizsgálatára vonatkozó kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.

Az eljárás költség- és illetékmentes.

Az eljárásban a NAV a kormányhivatal megkeresésére közli a biztosításban töltött napok számát, illetve a havi jövedelmi adatokat.

A kormányhivatal a komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít, melyben meg kell állapítani a rehabilitáció lehetséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot.

Az ügyintézési határidő 50 nap.

Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.

Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az ellátásra való jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt felülvizsgálat iránti kérelemnek kell tekinteni.

V./ Változás bejelentés

A rokkantsági ellátásban részesülő 10 napon belül értesíti a kormányhivatalt, ha

1. a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,
2. b) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy
3. c) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (értesítéssel egyidejűleg igazolni jövedelem összegét is).

VI./ Felülvizsgálat

A kormányhivatal a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez

1. az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,
2. az ellátott kérelmére,
3. olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn (rendkívüli felülvizsgálat), vagy
4. célzott vizsgálatok elrendelése esetén.

Az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban meghatározott felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha

1. a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy
2. a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában

az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás (minősítési kategóriaváltozás) következett be, akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását és annak összegét az új minősítési kategória figyelembevételével, az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg.

A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.

Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.

Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.

Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell továbbfolyósítani.